|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,217
|
|
Halovány köd lepi be a tájat,
Egy részeg lovas az éjszakába vágtat.
Sötét és hideg e vidék koldusa,
Emellett perzselőnek hat lovasunk virtusa.
Csak suhan, mint osonó szellő bokrok tövében,
Kedvese hajdani csókját kergeti lángoló szívében.
Nem enyhítheti se folyó vize se havas jégvidék,
Úgy hiányzik szerelmese csókja, mint üres asztalra a teríték.
A lovas csak vágtat…tovább egy percig sem várhat.
Élete rövid, ezt jól tudja,
s érzi, fárad már vénülő lova…
Menekül mígnem ráeszmél, a világ mennyire ostoba.
Kerget egy képet, egy tökéletes létet,
Majd idővel rájön,nem ilyen az élet.
Folyóhoz ér az egykor ifjú, szerelmes lovas,
Korosodó feje, mint a táj, legalább olyan havas.
Bár szerelmét nem látja, nem hallja, nem érintheti bőrét,
De legbelül érzi, szívének közelségét.
A remény kitart egy egész életig,
s ez szerelem, Holtodiglan holtodig…
|
|
|
- január 31 2009 14:22:47
Kedves Alexaaa!
Érzelem,szerelem, meseszerü előadásban.
Mondani valód az utolsó két sorba rejlik.
üdvözlettel: gufi  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2025. november 09. vasárnap,
Tivadar napja van.
Holnap Réka napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
