|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
I.
Keringjetek ti bolygók!
-ragyogta szét a Nap,
s a kőgolyók körötte,
mint sok kóbor lovag,
vagy csalódott szerelmes,
vagy bűnbánó csaló,
egy óhaj rabja lettek,
hiába volna jó
II.
-akár a fény a térben-
sötétbe mállani,
majd felhevült anyagból
színekre bomlani,
és vágyban égni, míg csak
az el nem ég, s a láng
majd el nem pattint végleg
mint drága porcelánt
a felhevített héjra
-mint végső akarat-
csak csendben hulló bombák
a füstös ég alatt.
III.
S e porgolyók kerengtek
a fénylő Nap körül,
mely forgó tétlenségük
csak nézte tétlenül,
IV.
Én minden ébrenlétem
-míg megkerült a Nap-
az égre nézve éltem,
s egy csacska gondolat
ütött tanyát fejemben:
-hogy leshet szerteszét
e heliosz lakója
míg oltja szomj hevét!
S tudás kering szemében:
a látszat- amit lát,
ahogy körötte forgunk:
a napközpontúság.-
V.
S a sárgolyók belében
gomolygó forgatag
e forgó rohanástól
forrongó kedvre kap,
VI.
kibuggyan minden bánat
a kérges burkokon,
füstölgő könnybe lábad,
s bőrén a hűlt iszony
forraszt új bőrt magára,
s hogy kérge vastagabb,
e hűvös arccal jár-kel
az izzó Nap alatt.
VII.
S ha néha egy-egy bolygó
szép zöldeskék haján
egy istenképlet éled,
az űr csodára vár.
VIII.
Hiába vár csodára
a szertehullt világ?
Magára hagyva kúszik,
saját húsába rág,
s míg minden darabkája
csak egymást rágja szét,
a mindenség száz könnye
mint csillag szórja szét:
IX.
Keringjetek ti bolygók!
- s feledve álmokat
a kőgolyók köröttük,
mint sok kóbor lovag,
vagy csalódott szerelmes,
vagy bűnbánó csaló,
örökre rab maradnak,
bár menni volna jó.
|
|
|
- február 10 2009 08:58:15
Kedves Barta Laci!
Berobbantál a Napkorongra, és mindjárt ilyen szép, könnyen olvasható, jól rímelő, a szótagolásban következetes verssel!
Úgy van, ahogy írod, a bolygók tehetetlenül keringenek pályájukon, amíg ki nem billenti valami váratlan esemény őket megszokott egyensúlyukból.
Jó volt olvasni!!!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- február 10 2009 13:41:54
Nagyon tetszett, hogy párhuzamot vontál az univerzum és az emberi lét között, mert ahogy a bolygók tehetetlenek, olyan tehetetlen sokszor az ember a saját sorsa felett.
A vers formailag és szerkezetileg is igényes és kiváló! |
- február 10 2009 15:45:50
Kedves Laci!
Csak így szerényen, ez biza nagyon jó!
üdv:gufi |
- február 10 2009 19:33:39
Gratulálok versedhez! |
- szeptember 27 2012 21:21:29
Nagyon tetszett a versed.Ragyogó megszemélyesítésekkel, metaforákkal...Gratulálok:B |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. szeptember 16. kedd,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
