Messze T?led árván, szomorú az élet.
Szívem azt dobogja, látni szeretnélek.
Téged látlak minden éjszakán,
Amikkor csillagok, ragyognak reám.
Téged hívlak akkor is talán.
Mikkor álmaimban suttog a szám.
Minden nóta dallamából, hangod száll felém.
Minden virág illatából csókod érzem én.
/Júlia/
denes - augusztus 15 2007 10:21:16
Szépen megírtad kedvesed hiányát, a vágyakozást utána.
Helen Bereg - augusztus 15 2007 10:31:34
Ez csodás szerelmi vallomás. Ó bár meghallgatásra találna! Repked a versed. nagyon jól sikerült érzékeltetned azt a hangulatot, amiben írtad. Ica
Maryam - augusztus 15 2007 11:42:11
Bizony a szerelem már csak ilyen. Minden gondolatunk az imádott kedves körül forog.
