Az élet peremén egy márványos arccal
Figyelem a halál tengerét,ködbe burkolva.
Komoran a part sötétedik
A hullámok emelkednek nehéz sziklákon,kapaszkodva.
Könnyeim follyatok,follyatok még eléritek Ég alját.
Egy világot látok...kínzó árnyékok
Bár a szerelem óráji veszitve,
Még látom nekik mosolyát.
A fájdalom új sebeket nyit ki nékem
Élet hideg hamuja,az én reményem nő.
Koronaként messziségből jöve
Hullámokban hajitják a partra,ahová való ő..
S érzem jobban,jobban lelkemben
A sötét hatalmába vesz,
Térdepelve szikláról én nézem
Mélységemet,lent a hullámokat...harcomat,életemet.
Mélyből feltörnek érdekes hangok...
Fájdalmas,fülsüketítő,üvöltő szelek,
Ének kórusban magas hangon
S végül csend...de hullámzó tengerek.
Hosszan figyelem, végtelenét komoran
Nem egyedül...egy halgatag baráttal,
Ki örökkön engemet követ.
Ő, a csend géniusza....keverék,angyal a halállal.
Torma Zsuzsanna - június 30 2009 07:59:05
Kedves Elemér!
Mostanában nagyon komor hangulatú verseket olvasok Tőled.
Ellentéteket is vélek felfedezni a sorokban: "Élet hideg hamuja, az én reményem nő." S "bár szerelem órái veszítve, még látom nekik mosolyát". Örülök, hogy a reményedet nem veszítetted el!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
reitinger jolan - június 30 2009 18:24:38
Ne törődj vele, hagy kövessen, addig jó míg nem ér utol.
Szép versedhez gratulálok.
Szeretettel Joli
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Értékelés
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
Pontos idő
Mai névnapos
Ma 2021. február 27. szombat, Ákos, Bátor napja van. Holnap Elemér napja lesz.