Fürödtünk,
Az Ősz langyos melegében.
Oly melankólikus volt a tó víze,
A szél is rothadozott...
Hajunkkal játszott, szeszélye.
Mi szerettük egymást,
Egy test két szívvel.
Az Ősz lustálkodva lehullatta a fák lombjait
Hordókban vérpiros bor folyt...
Sárgás,barnás,pirosas levelek a földet takarták
S a dió a padláson, halomra állt.
reitinger jolan - július 06 2009 17:31:09
A bor mámort szül, az ősz melankóliát, de jó az néha
Szeretettel Joli
gufi - július 06 2009 21:25:34
Kedves Elemér!
Nagyon szép őszt álmodtál.
üdv:gufi
Torma Zsuzsanna - július 07 2009 07:52:20
Kedves Elemér!
Azt gondolom, hogy amit itt leírtál, az nem volt álom, hanem valóság, csak visszaemlékezel néha ezekre a szép őszökre.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
