|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,217
|
|
HÉTMÉRFÖLDES CSIZMÁM
VI. rész
Csizmám felöltöttem,
hátamon tarisznyám,
látogatni megyek téged gyönyörű szép hazám.
Mohács már mögöttem,
a síkságot elértem,
a vérem nem fér ereimben, Sátorhely közelében.
Hevesen ver a szív,
Hádész kapuján át,
az emlékezés ösvényén vezet utam tovább.
Szökőkút kőrózsája,
három sziromra hasadt,
jelképezi, amint országunk három részre szakadt.
Innen a szentéjbe
óvatosan lépdelek,
a földtakaró alatt már magyar hősök pihennek.
Több ezer elesettnek,
százhúsz sírjel állítva,
dőlt kopjákként, elhunyt hősöket szimbolizálva.
A szenvedő lovakat,
lófejű kopjafák,
megdőlve,… az állatok haláltusáját ábrázolják.
Ifjú Lajos királyunk
fából faragott jelképe,
szemben áll Tomori Pál a magyarok fővezére.
Könnyárban szemem,
de tovább sétálok,
koszorúktól roskadozó jelölt sírnál megállok.
Midőn a hír eljut
Siklósnak várába,
csatát vesztettünk,… nevelt fia is várja holtában.
Kanizsai Dorottya jött,
Perényi gróf hitvese,
négyszáz jobbággyal a foszló halottakat temette.
Egy-egy közös sírban
több százan nyugszanak,
tizennyolcezer áldozat, keserves másfél óra alatt.
A szultánnak ez kevés,
az ütközet másnapján,
több mint száz magyar fogoly félkörbe állítván.
Hátulról fejezteti le
a tehetetleneket,
levágott fejükből gúlát rakat és diadalt ülnek.
Az esemény jelképe
szultánképű kopja,
a levágott, feketedett fejeket kötélkosárban tartja.
A park végén hatalmas
fafeszület hirdeti,
mind magyar s keresztény,… ki itt életét veszti.
Fájdalmas a látvány
ha az ember visszanéz,
a sík életre kél, faragott jelfák dőlnek, holtakként.
Hatódottan járok
a kopjafák között,
tekintetem most egy lélekharanggal ütközött.
Mély zúgással kondítom,
hangja mennyekbe száll,
érces hívó szavát a hős lelkek, bizton meghallják.
Szemem könnytől homályos,
folytó érzés torkomban,
indulok tovább második Lajos nyomát kutatva.
A Csele-patakhoz érek,
az ötvenhatos út mentén,
talapzaton emlékmű őrzi, búsan fájó emlékként.
A zarándokkal tudatja,
második Lajos királyt
a török elől menekülve, itt érte utol a halál.
Hatalmas áradat volt
és mocsaras a terület,
nehéz páncéljában a lovával együtt elsüllyedt.
Tiszteletem jeléül
meghajtom ősz fejem,
ez minden mit tehetek, de belül vérzik szívem.
Elindulok haza
fájó érzésekkel,
vissza-visszapillantok hálás szeretettel.
Budapest, 2009. július 27. Albert Ferenc
|
|
|
- július 31 2009 16:06:03
Remek verseiddel járjuk körbe szép hazánkat.
Vándorlásunk során néha találkozunk.
Üdv. Yankó |
- július 31 2009 16:47:25
Jó emlékezni néha a múltra.A jelen és a múlt nagyon furcsa érzést kelt az emberben. Üdv:. ZETA |
- július 31 2009 18:43:01
micsoda kirándulás jólesett |
- július 31 2009 20:57:53
Amikor verseidet olvasom, megszűnik a külvilág számomra.
Teljesen bele tudok feletkezni.
Azt hiszem ezzel mindent elmondtam...
Gratulálok a kitartásodhoz.
Szisz |
- augusztus 01 2009 18:34:52
Kop-kop! Mindig cseppentesz valami újat.
"Az esemény jelképe
szultánképű kopja,
a levágott, feketedett fejeket kötélkosárban tartja." - köszönöm! |
- augusztus 01 2009 18:35:33
Lemaradt!
Jampa |
- augusztus 02 2009 10:51:29
Gratulálok versedhez, jó barangolni veled. |
- augusztus 03 2009 13:30:00
Kedves Gufi!
Hazánk erről a sanyarú korszakáról is szépen megemlékeztél. Gratulállok: jomolnar |
- augusztus 03 2009 20:49:10
Köszönöm szépen kedvesek vagytok,remélem lesz, hogy majd vidámabb dolgokról írok. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. november 06. csütörtök,
Lénárd napja van.
Holnap Rezső napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
