|
 Vendég: 26
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,224
|
|
P-34 Mogador
Mogador, avagy Essauira .. 10 hónapja az első találkozást jelentette a marokkói civilizációval. Az akkor keskenyeknek, kesze-kusza, misztikus, macskahúgyos, fekáliás, moslékos, egyszerre bűzös és illatos sikátorok most a turistatérképpel és az új utcatáblákkal feketén-fehéren átláthatóak, a szerényen öltözködő bennszülöttek helyett elegáns pocakos és jó testű szörfgatyás turisták zömébe franciák lepték el a városkát, kész művészet megtalálni a 10-20 dh-os tagine-ozókat, így, hogy méregdrága tengeri éttermeket toltak eléjük. A turizmus-boom mini-riviérává varázsolta a helyet. Első éj a pár nappal korábban a 2. afrikai helyezés boldog tulajdonosává anvanzsált (Hostel World): tavalyi szálláshelyünk, azaz a Hotel California.
A díj elnyerése az árak emelkedését is eredményezte, s erre csak másnap reggel jövünk rá, ezért a 2. éjszakát már a munkásszálló-szerű Les Amis-ban töltjük. A zuhany itt plusz 8 dh-ba kerül, de legalább van és működik, méghozzá tűzforró, zárható és a nyomás is megfelelő. Kávé helyi barátainkkal a vár fölötti luxusétteremben, a Bab el Menzeh kerületben, a kikötő fölött: eper, drága pezsgő, drága bor, drága whiskey, drága cigaretta, drága csokoládétorta, bilincsszerű ezüstkarperecek, felszínes csevely, üresség, unalom, felvágás, show-off..
Másnap már menekülnénk innen, így Imssauen felé vesszük az irányt: régi ismerősnk, többszörös szörfbajnok, -oktató, aki kb. 15 éve honosította meg itt barátaival a szörfsportot az Essauira-környéki szeles óceánparton; egy órás, kacskaringós autóút tekintélyes neoprén-gyűjteményéből választhatunk, haverok a szörfdeszka-kölcsönzősök, ragyogó napsütés, szél-szél-szél, kevés szörfös, szinte szűz part, kötött sapkaárusok, élőhal-kereskedők: választunk pár halat, amit pár méterrel arrébb ki is sütnek nekünk sebtében a vendéglátósok.. A szörf-élmény inkább csak bodyboard, de hihetetlenül élvezem, hogy wetsuit-ban fürödhetek az óceán simogató, tiszta vizében. Új élmény a profibb és profi surfözők látványa is pár méterről, a vízből szemlélve. Este visszakocsikázunk Essauirába.
A következő hajnalon legyalogolunk a kikötőbe, ahol sirály és macska együtt vadásznak, a halászok cápafejjel ijesztgetnek; a rend őrei pedig próbálják megakadályozni, hogy a kikötő legvégéig sétáljunk, noha pont ott a csücsökben található az egyik legburzsujabb halétkezde (francia nyugdíjasok álma): piacrontás? konkurenciaharc? Marokkóban az a jó, hogy minden TILOS, s mégis minden lehetséges, ha elég élelmes, szerencsés stb. vagy. Így, mintha visszacsöppennél régmúlt gyerekkorodba. Édes élvezetet nyújt a tiltott gyümölcs leszakítása, s nyilván ismeri ezt az elvet az uralkodó is, különben miért tiltaná az alkoholfogyasztást bal mutatóujjával, s kavarná a nedüt jobbjával a nagysikerű nemzeti sörfőzdében.
Utolsó délutánunkon végre nappal is van annyi időnk, hogy betévedjünk a sikátorok közé és hagyjuk vezettetni magunkat általuk: betérünk a zsinagógába, ill. abba, ami megmaradt belőle. Aztán császkálunk tovább az utcákon: trágyalé, szegénység, élet, turisták nélkül.
Délután felszállunk a marrakechi buszra. Itt két óránk van a vonatig: épp hogy eltávolodva a pályaudvar vonzáskörzetétől ülünk ki egy impozáns kávézó teraszára a szokottnál is túlédesebb berber viszkit szürcsölni. A teáskannát hófehér öltönyös, holtelegáns pincér szolgálja fel. Friss levegő, este 8 óra, 25 fok, autósor, fasor, nincsenek bántóan tolakodó férfitekintetek. Nem így a sarki hússütödében, ahová hibáztam betérni az imént: életem legkínosabb tagine-jára (fáradt birkacsontok kevés hússal, annál több mócsinggal, közepén 1db 1 7-es marinált citrom-emlékkel, uncsi fehérkenyérrel kísérve: az étel felét a bátortalan (nyilván sok kínzásban részesült) macsekoknak adjuk.
Lassan visszamegyünk a Gare de Marrakech-re: csodálatos új épület, hihetetlen pompa, tisztaság, reprezentativitás, kontraszt a vidékkel, a külvárossal, a néppel 10 óra csendes, tisztaágyneműs, törülközős vonatút, pontosan érkezünk be a Gare de Tanger-re, rövid alku az állomáson .. 40 perc és újra Európában vagyunk.. |
|
|
- augusztus 08 2009 08:18:03
Azok az igazán jó nyaralások, amikor saját úton haladva fedezzük fel a vidéket, embereit, azok életmódját, szokásait. Utunk így sokkal tartalmasabb, élményekben gazdagabb, izgalmasabb, bár veszélyesebb is. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. június 20. szombat,
Rafael napja van.
Holnap Alajos napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
