Mintha egy új világba lépnék,
Belőled nincsen mérték,
Ami nekem elég lenne,
Csak Te kellesz aki szerethet.
Megszűnik a világ, eltűnik az idő,
Két óra eltelik két percként, midőn
Mással több órának tűnik ugyanennyi,
Mégis megéri minden egyes percnyi,
Amit Veled tölthetek,
Az üres poharamat tele töltötted.
Sok-sok magányos óra,
Amíg Rád vártam,
Nem is számít mennyi hónap,
Mert végre a kincset benned megtaláltam.
Belőled sohasem elég,
Belsőm azt súgja: "Még!"
Csak Velem legyél,
Nem számít más,
Nem kell senki más,
Nem keresek tovább.
