Tegnap, akár a reggel, felkeltem veled,
s hallgattam boldogan álmos sóhajod.
Még az ég tüzét nézem s röpke tánca
elkísér az útra, ha csendben hallgatod.
Vagy keringj te is, mint az erd? ha hív,
s ha madár repül ma lépteid helyett.
S mint az erd?-szülte röpke dallamok,
repülj te is néha fejünk felett.
Messze mész, holnap visszaszállsz, ha kérem,
Tegnap nem voltál er?s, vagy bátor, és
nem leszel, csak karjaim között boldog.
Mint a felh?k fölötti észveszt? repülés.
(Ma)
Menekülj, amíg még szabad,
míg nem én szabom ki sorsodat,
s ha újra eljössz, én itt leszek.
Túl sok szél fútta fellegek.
