|
 Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Aranylóan megcsillan,
a könny az arcomon.
Hiába tagadnám,
épp miattad sírok.
Talán nem is sejtheted,
de újra elvesztem.
Utamról miattad,
szívesen letérek.
Hittem,
hogy te vagy a végállomás,
utam,
mi veled, az égbe repít át,
sorsom,
mibe boldogság van írva,
lelkemnek,
örök s egyetlen csókja.
Eldobtad szívemet,
nem kellett neked már.
Hiába tagadnám,
nincs itt helyem már.
Talán nem is sejtheted,
örökre sebzett leszek.
Utamról miattad,
egy szebb helyre megyek.
|
|
|
- augusztus 24 2009 06:45:35
Kedves Ronibaba!
Nagyon tetszett a versed,a csalódottság érzése,a fájdalom,amit Ő hagyott maga után végigkíséri a vers hangulatát.Tetszett nagyon! |
- augusztus 24 2009 11:26:31
Kedves Ronibaba tetszik a versed, de elne feledd az élet hosszú egy pillanatért nem szabad feladni annyi szép vár még rád mindig erre gondoljál.Gratulálok. Üdv: ZETA  |
- augusztus 24 2009 16:00:28
szép lett... |
- augusztus 24 2009 19:02:17
Kedves Ronibaba!
Fájdalmas vallomás.Kérlek maradj!Csak remélem,hogy nem arra a szebb helyre gondoltál...!!
Szeretettel:Rea |
- augusztus 25 2009 09:30:03
Kedves Ronibaba!
Versed megzenésítve igazi kesergő.
A sebeket talán meggyógyítja az idő.
"Talán nem is sejtheted,
örökre sebzett leszek.
Utamról miattad,
egy szebb helyre megyek."Tökéletes refrén sorok.
üdv:gufi |
- augusztus 25 2009 11:08:21
Fájdalmas mondanivaló, szépen megfogalmazva, gratulálok |
- november 23 2015 17:06:20
Nagyon köszönöm,hogy olvastátok! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. augusztus 04. kedd,
Domonkos napja van.
Holnap Krisztina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
