|
 Vendég: 36
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Vallomás
Csak egyszer és ennyi, szépséges szeretőm...
Kezemre támaszkodtál és utunkon mentünk.
Ketten, csak egyszer és lelkemben szikra
Mely ma is ott van, emlékül.
Késő volt akkor,a Hold ünnepélyes öltözékben,
Mint sárga korong az égre emelkedett.
Az éjjel mint fekete lepke
Varsolcra, s határára helyezkedett.
Lassan... kertek,házak mellett,kapuk alatt bújva
Árnyékként osontunk.
Léptünk macskához hasonlított
Lassan követve egymást, szemeink szikrákat szórt.
E viszonynak közzepén
Mely halvány világosságban virágzott,
Te belsőd hangszer lett,
Kristály hangod hozta az áldozatot.
Mint törékeny, gyenge gyermek
Névtelen, melyet övéik eldugtak..
Vagy egy ideig féltve örzik
Kriptába zárva és lakatjai titkosak.
Szegény kis angyal elkerültél: Vékony kiáltás az éjben...
E világon, e földön semmi nem biztos,
A meggondolatlanság hiú és aljas
Szinesen mutatkozik,festett szémhéjakon.
Hogy szép vagy, csak egy foglalkozás
Egy dúrva hozzáértés...kár.
Mint táncosnő, mely tetteti...egyensulyát veszti
Mosolya gépies, máris öledben ő.
Szívekre épiteni hiábavaló
Elmegy a szerelemnek szépsége...mind,
S a felejtésnek kosarába esnek
Az Idő elolvasztja, nem örökkévaló itt.
Gyakran jut eszemben a Holdnak varázsa
Álmodozásom, álmom és a csend.
Ahogyan fájdalmasan mondtad,
Gondolatomban visszhangzik vallomásod: Jó volt veled. |
|
|
- szeptember 02 2009 13:21:22
Kedves Elemér!
Csodás emlék, versedben felsejlik a kép.
S hogy valóban jó volt itt a bizonyíték.
üdv:gufi |
- szeptember 02 2009 21:17:04
szép és különös emlékképek váltakoznak a versedben...nagyon tetszett |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 07. kedd,
Appolónia napja van.
Holnap Ellák napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
