Nyárfa erdő közepében
éldegél egy öreg-néne,
lánya s az unokája.
Reggelenként nagy a lárma,
ki-ki indul az útjára.
Nagy a ricsaj az udvaron,
kacsa, liba,tyúk meg gyöngyös
reggeliért kotkodácsol, rikolt hápog.
No és néha Lidi kecskénk is kontrázik.
Fecskecsapat fent a dróton
Gyülekezőt csicseregnek.
Készülődnek, tiszteletkőr után
szárnyaikkal búcsút intve
Elindulnak a messzeségbe.
De tavasszal vissza térnek.
Mennyetek, csak vigyázzatok!
Én itt leszek s várok rátok.
S ily módon kiürülnek már a fészkek
istállóba, pajtában pince feletti kamrában.
Elcsendesül már a ház is
a konyhában szilvamagvalás megy serényen
a masszából lekvár készül bent a sütőben.
Mire megjön az est, hazatér lánya s az unokája.
Frissen főzött lekvárosderejével várja őket vacsorára.
/Júlia/
Nagyon örülök,. hogy ismét itt látom és olvashatom versedet, ami nekem nagyon tetszett, hiszen oda tudtam magam képzelni, abba a ricsajos baromfiudvarba, ahol még a Lidi nevű kecske is "kontrázik". Én is szomorúan vettem tudomásul, hogy a reggelente a villanydróton sorakozó fecskéknek néhány napja már nyomuk veszett. Még biztosan itt lehetnek valahol de kezdenek nagyobb csapatokba verődni, gyülekezni.
És odaképzeltem magam a szilvamagvalásba, a lekvárfőzésbe és szinte érzem a firssen főzött lekvárosderelye illatát.
Örülök, hogy olvashattam versedet!
üdv.: Torma Zsuzsanna
heaven - szeptember 08 2009 11:34:06
Aranyos a versed.
lublu - szeptember 18 2009 08:44:21
Kedves Mist!
Köszönöm a véleményed.
Szeretettel Júlia
lublu - szeptember 18 2009 08:47:38
Zsuzsikám!
Kedves soraid mindig könnyet csalnak a szemembe.
Köszönöm kedves soraid.
Szeretettel Júlia
lublu - szeptember 18 2009 08:49:56
Kedves Scarlett!
Köszönöm a véleményed.
Szeretettel Júlia
lublu - szeptember 18 2009 08:51:58
Ó milyen figyelmetlen vagyok!
Kedves Heaven!
Köszönöm!!
