|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Már egészen csípősek a hajnalok,
Mind közelebb jönnek az alkonyok.
Eddig tartott hát. Tovaszállt a nyár.
Reggel, elkel vállunkon a kiskabát,
Bár délben, azt hiszed még itt a nyár,
Pedig ez is, csak tünékeny álom már.
A bágyadt fényű októberi nap,
Délutánonként, aranyat csurrant,
Az opálos, áttetsző sárga lombra,
Az erdő is, akár egy színes paletta.
Amerre nézel, minden tarka-barka,
Zöld, sárga, meg rozsdavörös, barna.
A galagonya piros bogyókkal ékes,
A földiszeder is, még virágba borul,
S a fáról, már fényes gesztenye hull.
Hamar eliramodik egy nap, alkonyul.
Szürke, rózsaszín, sárga az ég alja,
Ahogy a Nap a látóhatáron lehull. |
|
|
- szeptember 27 2009 21:13:39
Zsuzsukám!
Nagyon szép amit írtál!Szeretettel Anikó |
- szeptember 28 2009 08:06:13
Kedves Zsuzsu!
Nagyon szép őszi képeket elevenítettél meg versedben.
Én is ilyennek látom most a természetet.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- szeptember 28 2009 19:06:17
Szia Zsuzsu!
Megkapó, pompás, színes kis vers, akár az október!  |
- szeptember 30 2009 10:43:28
Szép versedhez gratulálok. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. szeptember 16. kedd,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
