|
 Vendég: 22
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
Mocsári történet
Zöld fátyolredőjén fakul már az alkony,
Békalány homlokán megcsosszan a szél...
Vizililiomok suttogását hallom,
tó tükre válaszul Tündérekről mesél.
Az elvonuló nap álmot hint a vízre,
megelevenedik a szunnyadó mocsár,
ködpárás vásznára filmet vetít le
egy elátkozott helyről, mely csodára vár.
Bámulom a lápot átfolyva a múltba,
kenes gázok hívnak bódulatba ejtve,
hínár nyálkás karja testemre simulva
lehúz a mélységbe, - megölni szeretene.
De én élni jöttem e kietlen tájra,
rothadó iszapja még nem lesz szemfedőm.
Vonz a reménytelen jövőnek varázsa,
belétúrok hosszan az elnyúló időn.
Eltelnek a percek kínlódnak az órák,
nyirkos napok jönnek, még mindig itt vagyok...
Úszóhártyám feszül, bőröm sárgás-zöld már,
köröttem piócák, siklók és varangyok.
Keresem a békát, ki magányán lebeg,
kinek forró homlokán fénylik hős jövőm.
Vélt koronájának helyén égő sebek,
Haldoklik Ő is... - de hozzá hajt ösztönöm.
Most jöhetne a csók, mitől Hercegné lesz!
Jómagam királyfi aki megrészegül...
Egymásra tekintünk de senki sem kérdez,
homályos szemünkön bánatos könnycsepp ül.
Ó mennyi szürkület és hajnalpír fakult,
ám összeért ajkunk sosem hozott csodát.
Kusza Tündérálmom a mocsárba fúlt,
Halál mutogatta vonuló alkonyát.
Zöld fátyolredőjével elhagyott az élet,
Békalány homlokán megcsosszan a szél...
Sárkoronájával titkon elbeszélget,
- zavaros történet... - Hercegéről mesél... |
|
|
- november 27 2009 23:51:36
Szia Sziszu!
Látszólag eltelt percekről és átkínlódott órákról szól a vers...holott átfolyik rajta egész életed...hihetetlenül jó szimbólumot választottál az érzéseid megmutatására....jól használtad fel magának a mocsárnak és környezetének a színeit és hangulatát...mert ebből a versből mérhetetlen szomorúság árad, meghalt szerelem, reménytelen lemondás....ugyanakkor legalább ekkora erővel tör fel az élni akarás...- ez a kettősség, "az élni jöttem" és az "elhagyott az élet" ad egy különleges érzést az olvasónak....
Valahogy mindíg rendezni kell az érzéseinket, a helyére, a megfelelő helyére...hogy szét ne tépjenek....
szeretettel
szí. |
- november 28 2009 03:13:02
[b]Jól építesz a közismert mesére, ritmus ás rímek rendben!
Az elbeszélő elem és a tájleírás, belső (lelki) történést takarhat -de nem mondanám önéletrajzi ihletésűnek ... mivel AHHOZ az olvasónak semmi köze! [/b]!
Nem értem, a vers az olvasónak, miért nem vers, azaz, miért nem az, ami? |
- november 28 2009 05:51:50
Kicsit morcos vagyok éjjel - pedig a szép vers felmenthetne a moorrrrrrrrrrrr gás alól:-)) |
- november 28 2009 07:59:48
Szia szisz!
Nézőpont kérdése kinek, milyen egy mocsár, bája is lehet, ha így írod meg. Remek rímek, sorok, színek, és a történet is élénk, vágyakozás a jóra.
Végig kell csókolgatni az összeset, hogy az az egy előjöjjön, vagy nagyon jó kell kiválasztani azt az egyet? Nos, addig mocsár az élet, örök harc.
Grt.  Sancho |
- november 28 2009 08:43:53
Hihetetlenül jó ez a versed, hangvétele, rímei, mondandója a meseszerűségbe foglalva.
Mindenkinek megvan a maga mocsara, hercege/hercegnője ehhez az idő mindig segítőkezet nyújt, alkalmat ad.
Gratulálok versedhez.
Szeretettel Joli |
- november 28 2009 11:30:05
Sokszor írok az emberi életek sokszínűségéről, hogy toleránsak legyünk tőlünk teljesen idegen természetekkel is. Nem könnyű feladat.
A versem is e témakörben keres mondandót.
Ha a szerelmünk béka vagy hercegnő, hiába próbálunk békává vagy herceggé válni, nem nagyon tudun kibújni a saját bőrünkből.
De mégis megpróbáljuk, mert a szerelem vak és mindent elsöprő.
Aztán jön a kiábrándulás aminek fájdalmát azt hiszem érzékenylelkű versíróknak nem kell ecsetelni.
Versemben mindkét szereplő akarta a csodát. De mint már annyiszor a valóság legyőzte az álmokat.
Köszönöm az értő hozzászólásotokat.
Mindegyik a maga nemében igaz és figyelmes volt.
Bizonyítva, hogy mennyire másképpen gondolkodunk.
Pedig mindegyik h. sz. -en éreztem a szereteteteket.
Köszönöm nektek. |
- november 28 2009 12:26:32
A végén mást vár az olvasó, hiszen a mesének mindig pozitív a vége Rejtett mondanivalót, bölcsességet fedeztem fel benne, szerkezetileg, ritmikailag, rímelésben is nagyon jó. Tetszett.
Maryam |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. december 19. péntek,
Viola napja van.
Holnap Teofil napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
