|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,199
Nem aktiváltak: 0
|
|
Szomorú utakon...
Pótléka vagyok a nincsnek
az én igenem szegényes darab
pőrén a tükörre tekintek
mindenem véres borotvahab.
Erőltetem rád bőrömet
testemen hült helye kezednek
árnyéknyakadra ékkövet
simítok őrülten szeretlek!
Már nem látok beléd mint régen
csak dobálok rád sok fényes kacatot
de köddé foszlik mit' tőled reméltem
álomfestményeim mindegyike halott.
Bőröm darabjait küszöbre tetted
eleven húsomat szögesdrót járja át
még ott ragyog könnyfénye szememnek
még láthatod légváram sárfalát.
Pótléka voltam a nincsnek
mert amim volt skatulyában maradt
hiába hívogattak aranykilincsek
nem járhattam át a márványfalat.
Sorsunk keresztjén bádog isten feszül
karjával mutatja a két végtelent
utunkra bíbor-fekete naplemente ül
s varjak károgják múltba a jelent.
|
|
|
- december 27 2009 06:38:45
Gyönyörű munka, nagyon megérintett. Engem is gyakran hatalmába kerít ez az életérzés... Gratulálok a szuggesztív képekhez és a brilliáns formához. Rím és ritmus nagyon "együtt él", és sodróvá teszi a versedet.  hubart |
- december 27 2009 13:13:26
szépen zenél - az ellentétet erősítve ... meghasad! |
- december 27 2009 13:17:40
Attila,gratulálok.Költeményed kimagaslik megfogalmazásban,tartalmában.Tetszett
Elemér |
- december 27 2009 13:51:17
Remek e költemény, mégha kissé fájó is, de magunk teremtjük a dolgokat... Jampa |
- december 27 2009 14:45:36
Nagyon szép, szomorúan szép, és őszinte érzések.
Maryam |
- december 27 2009 20:04:19
szomorú a lemondásod ebben a szép versben... |
- december 27 2009 20:10:03
Kedves Hubart!
Köszönöm a technikai dícséretet is hiszen az is fontos része egy műnek.
Kedves István! Pontosan látod...
Kedves Elemér! Megszenvedtem vele, kicsit bele is haltam...
Vitatkoznék Kedves Jampa! Ez nem kissé fájó halálosan...
Vannak sorsszerű helyzetek melyekre nem minden esetben tudunk hatással lenni. Viszont értem ám miről beszélsz, és nagyon köszönöm!
Drága Maryam! Köszönöm, hogy őszintének érzed!
Egy ilyen versnél ez elengedhetetlen szempont. |
- december 28 2009 12:48:42
kedves szisz!
órákon át lehet olvasgatni -még mindig -szívbemarkoló soraidat.
ennyi hónap távollét után is örültem ,hogy újra szíven ütöttél.
szeretettel:mimone |
- december 28 2009 15:23:51
Elolvastalak egy párszor, lenyűgözően szép sorok.
A ritmusa visz, sodor magával.Ha fájóak is a gondolatok, de őszinte,és az életről szól.
Gyönyörűt alkottál.
Szeretettel,Korin |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2020. november 24. kedd,
Emma napja van.
Holnap Katalin napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
