|
 Vendég: 31
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
Hittem elfeledhetlek, s vágyaim mögé temettelek.
Ha eljő az éj, s leszáll a sötétség leple álomba borítja szememet.
Kábult elmém rólad vetít képeket,
látom mosolyod, felém tartó kezedet.
Most először érinthetlek, érezhetem közelséged.
Mily csodás képzelet!
Hamu alatt szunnyadó parázsként , melegíted fel szívemet.
Vágyaim léteznek, mélyen izzó vulkánként éltek.
S újból felszínre törtek, bugyogó lávaként hömpölyög vérem, forróság járja át testem.
Boldogságtól égek, még ha nem is ébren.
Ha eljő az éj, s leszáll a sötétség leple,
álmomban elhozza őt nekem.
|
|
|
- január 05 2010 08:07:58
Szép, vágyakozó álmok...élj a gondolat teremtő erejével, és valóra válik
Maryam |
- január 05 2010 12:39:04
Kedves Mónika!
Feledhetetlen kép, álmaid megédesíti,ha már a valóságban nem lehet kézzelfoghatóvá tenni. Bárcsak valóság lehetne!
üdv:gufi |
- január 11 2010 14:57:56
Mély érzelmekről tanúskodik. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. augusztus 08. szombat,
László napja van.
Holnap Emőd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
