|
 Vendég: 2
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,198
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
A fiatal nöstény oroszlán,vagyis a szerelem,
Elém ugrott.
Már régóta figyeltem,
De megrémültem, Hopp, fehér fogait csikorgatva
Az arcomba harapott.
E fiatal nöstény oroszlán, a kedvesem volt !
Egyszeriben a természet köröttem
Kereket hányva forgott,
S széles mozdulattal szerelmem lassan magához szorított.
Tekintete az Ég felé szökött, s a szivárvány színét látva
A csalogány mellett hallgatózva meghúzódott,
Azok a szemek láttak, igéző módon figyelek... várva.
S a visszaverődéstől megijedve,
Kezemet szemöldökömhöz emeltem,
Halántékomra,majd gondolkozó módban államra helyeztem.
Nem is tudom, a kezem el kezdett csúszni
Egy fénnyel teli sivatagon,
Amerre csak a nőstény oroszlán járt kecsesen,
Ravasz mozdulattal rézszínét mutogatta, oly kegyesen,
Egy ideig csak énnekem, bevallom énnekem. |
|
|
- január 07 2010 16:09:12
Kedves Elemér!
Nagyon szép a hasonlat, kicsit izgatóan hat.
Remélem réz szine, még ma is belsőd éke.
Magadnak bevallhatod e szín ma is neked ragyog.
üdv:gufi |
- január 11 2010 15:47:01
Már megint egy gyöngyszem. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2020. augusztus 05. szerda,
Krisztina napja van.
Holnap Berta napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
