|
 Vendég: 1
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,197
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
Hangod mellé feküdtem, olyan gyönyörű volt,
S a kis, puha melleid melegek,
Halántékom erei vertek...
S megkérdezted: Alszol ?
Nem is emlékszem miket mondtál még...
Talán szavak, talán ének volt,
Vagy valamit az ágakról,
Mellettünk a Gyorskörös zakatolt.
A gyermekkorodról meséltél,
Mi szavad alatt halt meg,
Nem is tudom mi volt...
Nem emlékszem Kedvesem,talán álom.
Csak annyit tudok, ujjaimmal játszottam
Göndör hajadban,
Oly makacsul...
Semmit sem szóltál s én is hallgattam.
Istenem, nem emlékszem ... miért sírtál,
Talán csak úgy, szomorkodva a napnyugtában.
Vagy talán a szerelem volt az oka...
Szelídségem, nem emlékszem a sírásodra.
Hangod mellett voltam...
Átölelve szeretkeztünk s imát mondtam. |
|
|
- január 13 2010 12:41:42
Barátom Elemér!
Mennyire jellemző rád a fenti versforma
Most is szépen fogalmaztál.
Olyan érzésem volt mint ha filmet forgattunk volna,egy életképet.
Te az életképben szereplőként, én a kamera oldalán.
Baráti parola:Laci |
- január 13 2010 14:02:09
Szép megfogalmazás...
grt!!!! |
- január 13 2010 15:03:58
pillanatképek a múltból...szép |
- január 13 2010 18:24:22
Kedves Elemér!
Kár, hogy éneked véget ér, de nem baj jön majd újabb,
s lesz megint mit dúdoljak. Szépen fogalmazol, csak ámulok.
üdv:gufi |
- január 13 2010 21:17:13
Nagyon szép.
Maryam |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2020. február 22. szombat,
Gerzson napja van.
Holnap Alfréd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
