|
   Vendég: 16 
Nincs Online tag 
   Regisztráltak: 2,217 
 |   
 | 
  
Késő éjjel, hazamenet a kocsmából, 
A házak falára árnyékom vetődött: 
Hol hosszan, hol röviden, 
S ablakod előtt járva láttam, gyertyád égett. 
Hajlongtam, mintha valamit gyűjtenék... 
Hátulról játszott velem az útcának lámpafénye. 
 
Ablakodból a láng, a színeit a földre hányta: 
Kockás üvegkavicsonként, gyűjtésre várva. 
Zölden, sárgán, pirosan, indigókéken 
Királynői koronaként ragyogtak képzeletemben fejeden,s égtek... 
Hogy kiemeljék szépségedet. 
 
Értettem a gyertyád fényét, 
Tetteimért, üvegkockáiddal bohóccá tettél: 
Szemet szemért. 
De mikor reggel öledben a Nap felébreszt, 
Fénye az ablakon a felét adja át... 
Mert a másik fele mindig is az enyém lesz. 
 
 |  
  |   
|
 
 - január 19 2010 21:13:17 
Szivárvány szinei játszanak a versedben. Még a gyertya is fénye is veled lángol és üvegkavicsodaidon át tündököl. 
 
Persze tudom: Kocsma előtt vagy után, érzéseid mit sem változnak... 
 
Szeretettel. szisz  | 
 
 - január 20 2010 03:28:50 
bor foncsorával igézett szemek... | 
 
 - január 20 2010 14:37:17 
Nagyon szépen festetted meg. Láttatod is , amit mondasz | 
 
 
 |   
|
 | Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
 |   
 | 
|
 Ma 2025. november 04. kedd,  Károly napja van. Holnap Imre napja lesz. |   
|
 Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 |   
 |