|
 Vendég: 21
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Mindenhol melletted volt, mintegy zenei kíséret
Ha kezed felemelted, csend lett... hallgatott rád,
S mikor a szemembe néztél, egy pillanatra kővé dermedtem...
Az idő múlásával láttam ,egy érettebb lányt.
Éreztem aludni fogok és csillagokról álmodom
Hacsak susogásod árnya megérintene,
A megkövült éjjeleket eltolnám
Légcsavarommal a Nap felé ,s elvinne.
Csak ez az érzés boldogít
A gondolat, hogy létezel és létezem,
A tücsökzenét szekérből hallgattuk
Dúdoltunk s csészéből kortyoltuk a kék eget.
S ha kifogytunk a szavakból, egymásból merítettünk újat
Így az estben megtaláltuk a színeket,
Az éji órák smaragdjai zöldek lettek
S átadtuk magunkat, a szerelem fényének.
Minden időben visszahangzott valami
Egy ének, a fű zizzenése vagy hallgatás,
Melyben szívünk kiöntött...
Tombolt, s elveszett ott az ártatlanság. |
|
|
- február 07 2010 04:09:04
remek képek, metaforák, ritmusok - mondanivaló! és szerelem-fény ártatlanságot veszejtő szép érzés... |
- február 07 2010 07:43:56
"csészéből kortyoltuk a kék eget."
most "kortyonként" ízlelem versedet!
Mert nem szabad egyben felhajtani... élvezni, nézni, hallani, szeretni lehet
Szeretettel: Gabi |
- február 07 2010 09:52:29
Folytatnám amnesia gondolatmenetét... érezni a friss széna illatát a szekérderékból, és a lány ajkáról a könnyű, nemes borok ízét, miközben a tücsük ciripel. Emlékezni is jó ilyenekre.
Üdv, hubart |
- február 07 2010 10:12:11
Ezt nagyon eltaláltad, örülök, hogy néha hallgatsz rám
Szeretettel Joli |
- február 07 2010 10:25:51
csodaszép lett |
- február 07 2010 11:19:50
--minden időben visszahangzott valami...--
mint mindig,minden versed olvasása után,kedves barátom Elemér!
Ölelet:gen |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. szeptember 16. kedd,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
