|
 Vendég: 8
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,188
Nem aktiváltak: 0
|
|
Ujjaim, mint a fák gyökerei
a földbe, úgy kapaszkodnak
a tollba, melynek végéből
éltető nektárként folynak ki
lelkem simogató érzései,
melyet a papír mohón szív
magába, hogy aztán tükörként
csillogjon szemembe vissza.
Rajtam kívül van-e ki a nektárt issza?
A fák gyökere is elfárad egyszer,
a toll támasza is elhagyja kezem,
s homályos tükörben nem csillog szemem.
Kiapad a nektár, elfogy az élet,
s lelkem simogatva suhan a fénybe.
|
|
|
- február 25 2010 19:36:20
Egy szép folyamatot ábrázoltál,- szépen, - de kívánom: sokáig follyon még az a nektár, s üdítsen tovább |
- február 26 2010 05:14:02
Egyszer biztos,még maradj és írj,mert a gyökerek erősen kapaszkodnak) |
- február 26 2010 07:34:44
még van, aki szereti |
- február 26 2010 21:14:40
szépet írtál |
- február 27 2010 19:31:08
Köszönöm, hogy olvastatok. Megpróbálok még egy kis nektárt csepegtetni. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2019. július 23. kedd,
Lenke napja van.
Holnap Kinga, Kincső napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
