|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,198
Nem aktiváltak: 0
|
|
Hirtelen minden felgyorsult körülöttem.
És valami, lassan vele változik bennem.
A szívem nyugtalan, a lelkem háborog,
Hihetetlen, hogy az idő így elrobog.
Tükörbe nézek, s egy szempár, visszanéz.
Mily furcsa, lélekben oly ifjú vagyok még.
Állok önmagammal szemben, s csodálkozok.
A hervadó arc mögött, a régi láng lobog.
Ezt nem látja senki rajtam, csak én tudom,
Mikor néha, magamról elgondolkodom.
Ilyenkor csendben elmélázok sorsomon,
S legyintek: hát nem változol, vén bolond.
|
|
|
- március 18 2010 07:51:22
Nagyon klassz vers, szembesültél önmagaddal..,
ne hidd el, mit a tükör mutat,
az vagy, kinek belül érzed magad! Üdv, bZs |
- március 18 2010 07:52:24
Belenézünk a tükörbe, és nem ismerjük, aki ott van.. |
- március 18 2010 09:05:14
zsuzsu kedves!
Eszembe juttattál egy röpke emlékképet.
Egyszer, egy ismerősöm nagymamájának a fiatalkori fotóit nézegettem, pár darabot. Ha hiszed, ha nem, beleszerettem.
A tükör is mutatja a múltat, a jövőt soha, s csak jelen borzasztó, avagy boldog. Nagyon becsülöm lényed, írásaidat, és ez itt fenn is mutatja kicsit, az öregség nem betegség. Ja!!! Az ország út öreg, s nem Te. Mint írtam egyik versemben is, Nem számít a kor, ha a szíved fiatal.
Olykor mélázunk a tükör előtt, kell is, de jobban tesszük, ha mosolygunk önmagunkra, sűrűn. Az utolsó sorod oldja az egész feszültéges félelmet.
Grt. Sancho |
- március 18 2010 10:01:37
Kedves Zsuzsukám!
Én is ugyanúgy gondolkodom, és gondolom végig a dolgokat, ahogy egyre idősebb leszek. Valóban úgy van, hogy belül, a lelkünkben még ifjúnak érezzük magunkat, és meglep a külső, amit a tükörbe nézve látunk.
Nagyon jó a vers és mondanivalója!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- március 18 2010 13:57:14
Szomorkás és egyben meg is nevettetett a vége.. Úgy érzem, mintha magad alatt volnál kicsit(lehet tévedek).. Fel a fejjel Zsuzsu! |
- március 18 2010 14:59:44
Sziasztok! Örülük hogy lvastátok az irományomat.
Szóval az a helyzet, hogy olyan felemás érzések vannak bennem. Kicsit érzem az öregedés jeleit, de ugyanakkor valami ott bennem még sarkallna, hogy mi mindent kellene tennem. Fura egy helyzet. Lehet hogy ez a hosszú téli szürkeség ártott meg a hangulatomnak, és ezt próbáltam
kiadni magamból ezzel a verssel.
Köszönöm. Szeretettel: zsuzsu |
- március 18 2010 16:39:04
)Nagyon tetszett)Gratulálok!!! |
- március 18 2010 17:52:26
Nagyon tetszik, remek vers...benne a hullámvasút, ahogy az ember és hangulata, látása változik...de a lényeg, a lényeg ott van...amit belül érzel...és az utolsó mondatban!!!
Szeretettel
szí. |
- március 18 2010 18:51:41
Kétféle tükör létezik. A "külső", mely, ha elé állunk, mem nindig mond igazat. És van egy belső is, ami őszinte, de csak akkor mesél, ha nem félünk belenézni. Te nem féltél. Versedhez gratulálok!
Szeretettel, hubart |
- március 18 2010 19:07:44
Szia Zsuzsu!
Remek írás! Nekem is kevesebb van hátra mint előre, s valóban így érez az ember. Mert ott belül mindíg Önmagunk maradunk, s mutathat bármit is a tükör a lényeg ott van, ott, legbelül!
Szeretettel |
- március 18 2010 20:17:46
a tükör bennünk van...tetszett |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2020. augusztus 09. vasárnap,
Emőd napja van.
Holnap Lörinc napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
