|
 Vendég: 2
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,198
Nem aktiváltak: 0
|
|
Gyűlölve szeretlek,te átkozott,te édes,
öklendezve kívánlak, vágyom,hogy égess.
émelyegve csókolom az emléked ízét,
mosollyal siratom kettőnk szerelmét.
Gyűlölve szeretlek,te átkozott,te drága,
bátran rettegve állok,egy szavadra várva,
jeges tűzben égve akarom,hogy ne fájj már többé,
józan részegen akarlak szeretni örökké.
Gyűlöllek,mert szeretlek, te átkozott,te kedves,
Gyűlöllek,mert szeretlek.Soha másként nem lesz...
Gyűlöllek,mert bennem semmi sem változott,
Nem gyűlöllek mégsem... Légy áldott,te átkozott! |
|
|
- március 26 2010 12:32:04
Ó, micsoda ambivalenciával telített, gyönyörű vers!
Remélem, akihez íródott, nem fogja szó szerint érteni.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- március 26 2010 19:20:36
Érdekes ellentét-párokra épül a versed; valahogy a "se veled, se nélküled" esetet juttatja eszemben.., számomra sem idegen az ilyen ambivalens érzelem Szép a versed! |
- március 26 2010 20:45:42
Nagyon tetszett !A gyűlölve szeretni érzést sajnos már éreztem én is...Gratulálok versedhez!Szeretettel:Vali. |
- március 27 2010 08:37:38
Kedves Goldika, óriási ötletnek tartom az ellentétek együttélésére-párharcára épülő versedet, mert nagyon jól kifejezi azt a kettőséget, ami a lelkedben dúl. A rímek is jók, de a ritmus itt-ott sántít. Persze, lehet írni szabad verset is, ahol a szótagszám kötetlen, de ez nem az az eset. Érdemes lenne foglalkozni még ezzel a verssel, sokat lehetne finomítani rajta. Látok benne fantáziát.
Szeretettel, hubart |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2020. augusztus 12. szerda,
Klára napja van.
Holnap Ipoly napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
