Napkorong

Ajánlom ezt a verset Igaz Barátomnak, Nagy Olivérnek

Egy pohár bor mellett
beszélgettünk. Emlékszel?
Ahogy feltört belőlünk
a sok régi, szép emlék.
A kalandok, amit
egykor együtt átéltünk.
Az utcák, miket
végigénekeltünk.
A lány, akit
mindketten szerettünk.
A harcok, miket
mindketten megvetünk.
.................................
Emlékszel? Amíg
gyermekek voltunk,
hittük, hogy nekünk
nem kell harcolnunk.
Hittük, hogy a
Szeretet az Élet,
hogy az első
napsugárral megnőnek
a fények, s úgy látszik
a Szeretet Erénynek.
................................
Emlékszel? Mikor még
nem volt tenger gondunk,
mikor mindketten csak
szépeket álmodtunk.
Csak a Mának éltünk.
Talán nem is volt még múltunk.
.............................................
Emlékszel? Úgy kerültünk
egyre távolabb,
mint a földről felszálló
énekes madarak.
Csak arra kérlek, míg
innen vagyunk a halálon,
ismerj meg mindig
Igaz Barátom!

Hozzászólások

iytop - április 07 2010 19:57:11
Igaz történet,igazi barátság,kristály tiszta írás...ez mind gyönyör.Nagyon jól van írva.

csobad - április 07 2010 20:06:30
Őszinte köszönet!

vali75 - április 07 2010 20:58:08
Nagyon szépen megírtad!

Gratulálok!
Szeretettel:Vali.

zsuzsu - április 07 2010 20:59:56
Szia Csobad!

Igazán szívet melengető, ahogy a barátságotokról írsz. Jó ha az embernek van egy barátja. nagyon tetszett. Szeretettel: zsuzsu

csobad - április 07 2010 21:01:37
Vali, Zsuzsu, köszönöm, hogy olvastatok

mezeimarianna - április 08 2010 04:10:23
Nagyon szép!!!

)Gratulálok!!!

winston - április 08 2010 08:32:24
szép sorok...

bZsanna - április 08 2010 15:55:57
Nagyon szépen megírtad; felidézte bennem gondtalan ifjúságom, amikor még minden olyan egyszerű volt s lelkünk a zene szárnyán szállott...ó, de költői voltam