Hullócsillagként szállt az élet
most itt bóklászik a megnyugvás,
Csillag gyúlt kétszemed tükrében
és elkerült a változás.
Majd meglátod a fényt az úton
had bújkáljon az élet,
Mond meg kincsem,hogy mit súgjon
kérdéses e még a félszed.
Adj pár kincset e világnak
merre térjen át a szíved,
Hová tartson e szerelem
merre menjen honnan kérhet.
Hatalom e még a szívem
Ahonnan az élet kigyúlt,
Szerelemmel f?t e szíved
Mert e bánat immár kihunyt.
denes - október 02 2007 08:35:45
Szép vers ez a bizonytalan szerelemr?l, a változatosságról és a bizonyosságról.
vhzsuzsa - október 02 2007 10:12:41
Egy bizonytalan szerelem, amely még mindig bízik egy távoli fényben,tele aggodalommal, reménnyel,-szép megfogalmazásban.
Maryam - október 02 2007 23:08:16
A bizonytalanság remélem bizonyossá válik, és a szíved hatalom lesz...a bánat örökre hunyjon ki bel?le. Nagyon szépen keresztrímekbe fogtad a gondolataidat.
