Gondolj rám
Mikkor az ég beborul
Mikkor a nap reád ragyog
Mikkor két karod ölelésre mozdul
A felh?vel, s a szálló madarakkal
Üzenem, Téged várlak kedvesem
Gondolj rám, ha napjaid lassan
Telnek nélkülem s vágysz arra
Amire én is szüntelen
Egyszer majd jössz
s forrón csókol a szád
Két karod forrón ölel át
S lesz még közös álmunk
És sók csodás éjszakánk
S közös életünk talán
