Körülöttem lepkék szállnak,
A közeli tóból zsiráfok isznak,
A távolban antilopok ugrálnak,
Mögöttük zebrák vágtatnak.
Nézem a csodás szavannát.
Békésem eszem az uzsonnám.
Örülök, hogy nyugalom uralkodik,
Ehhez még a szívem is hozzászokik.
Most látom, a puszta és a sivatag határán
Egy magányos fa álldogál árván.
Kiszáradt törzsén oroszlánok élezik karmukat,
Érzem a fájdalmát, hallom a sikolyokat.
Egyedül van... nincs több fa...
Ez az emberek pusztítása.
Egyedül van... Nem bírja tovább.
Bevégeztetett... S t?ri a sorsát.
Már füstöl és lángol,
Elege lett ebb?l a világból.
Minden csak ?t pusztította,
A természet ?t kitaszította.
Eltelt a délután, s hamu lett bel?le.
Eltelt az este, és semmi sem maradt bel?le.
A természet eltakarította a fekete mocskát,
Így teljesítette be a magányos fa a sorsát.
Ülök egy lombos fán,
S kesergek... kesergek a fa sorsán...
Amooren - június 04 2007 14:35:30
szia!
nem is hiszed el, hogy ezek a szavak milyen jólesnek nekem! és újfent szeretném megköszönni, hogy meghívtál erre az oldalra!
üdv: Amooren
Torma Zsuzsanna - március 14 2008 10:05:12
Kedves Amooren!
Örülök, hogy Te is ezen az oldalon megtalálható vagy. Írj még nagyon sok szép verset, szívesen olvasom én is!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
Amooren - november 15 2008 23:24:47
köszönöm soraid
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Értékelés
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
Pontos idő
Mai névnapos
Ma 2019. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz.
