|
 Vendég: 3
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,197
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
Az Ősz...
Ismét szétosztja sablonos leveleit végkielégítésként,
S mint pillangókat a kocsim szélvédőjéhez csapja.
Száguldva kinézek ablakán...
Emlékezet kihagyásban szenvedek,
Mennyire szeretnélek látni, rólad álmodni,
De nem jut eszembe az ajkad, szemed...
Szeretett kedvesemnek arca.
Szerencsés nem vagyok,
Sajnálatban születtem...
S az utolsó száz évben csak téged akartalak,
Mintha meg lennék babonázva,
Körülöttem minden robog, szalad.
S a szél is engem ugat,
Istenem, szerelmem kapuja zárva !
Ó, a múltnak árnyékában,
Arca beugrik villámszerűen,
S fülemben, mintha millió tücsök zenélne...
Így látlak Én,
Mint pergő celluloidot a mozi vásznán, rohanásban. |
|
|
- július 09 2010 10:46:29
iytop!
Szép verset írtál! Tetszett, gratulálok!
A kedvesed arcát elfelejteni, hát arra van egy jótanácsom egy fénykép!
Üdv: Pircsi |
- július 09 2010 13:00:53
Tetszik ez a vers!
Gratulálok!
Geot |
- július 09 2010 16:44:31
igen erős! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2020. február 18. kedd,
Bernadett napja van.
Holnap Zsuzsanna napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
