|
 Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,198
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
Ha egyszer majd életünk ezer darabra hullik,
s az,ami most van, az mégis elmúlik,
s mégsem lesz örök,s mégsem lesz igaz,
ha az érintés többé már nem lehet vigasz,
Ha egyszer majd egymásra nézve már semmit nem találunk,
s halvány köd marad csak a valóra vált álmunk,
s utunk többé nem lesz közös,ha másfelé megyünk,
ha másik kezet szorít meg éjjel a kezünk,
én akkor is szeretni foglak...
De tudom,hogy ez igaz,hogy Te vagy akit kerestem,
általad lesz rajzzá a kuszaság a láthatatlan keretben,
millió hang csak Tetőled,csak Érted szül dallamot,
s én is azzá válnék,amivé csak akarod.
Mert úgy szeretlek Téged,ahogy nem szerettem soha mást,
ahogy soha nem tettem,úgy súgok minden buta vallomást.
Úgy adom magam,ahogy soha,senki nem kapott,
ha lehetne,én neked adnám a leggyönyörűbb csillagot,
mert úgy szeretsz Te engem,ahogy soha nem szerettek,
s mert vagy nekem,én is nagyon szeretlek. |
|
|
- július 18 2010 16:26:23
Goldikám!
Nagyon szép szerelmes verset írtál. Örülök a boldogságodnak!
Maradjon meg örökre!
Szeretettel: Pircsi |
- július 18 2010 20:51:50
Nagyon szépet írtál.
Szeretettel:Gizi |
- július 19 2010 10:28:15
Gyönyörű a versed. Sose múljon el ez a szép érzés, és szerelem. Kívánom, hogy tartson örökké!
Szeretettel: Szofi |
- július 19 2010 17:32:14
Goldika!
Ez gyönyörű vers.. Egyedi hangvételű, az elcsépeltnek tűnő szerelmes vallomást igényes színvonalra, lírai magasságba emelted
ettől lett szépen megformált érett alkotás.. Gratulálok!
Zsanna |
- július 19 2010 23:25:43
Amen!!!! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2020. augusztus 06. csütörtök,
Berta napja van.
Holnap Ibolya napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
