|
 Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Késő tájt a madarak egymást hívják a berekbe,
S a szerelmesek is ott halkan beszélnek,
Az órák éjfélt ütnek egyszerre,
Virághímzett ingedben mellemre szorítalak Kedvesem...
S átaladjuk magunkat az Éjnek.
Fejem válladra fektetem, s neked egy éneket dúdolok,
Rejtélyes vágyam szenvedélyesen ég,
S Te ki egy mély álomból felébredsz,
Rám figyelsz s a rétre mutatsz a játszó angyalok felé.
Körülöttünk most nagy a csend, csak a csalogány van ébren,
Ki adja a jelt: Most ez a szerelmesek ideje,
S úgy jön, hogy kényeztesselek,
Az erdőmély titkába vigyelek, a végtelenbe.
Újból hívnám a bájt, érintsen még egyszer,
Lantjából áradó csodás zenéje győzzön felettem,
S a világ rossza a tükörbe vesszen,
S minden körülöttünk egy táncba perdüljön, tüzesen.
Lassan tág szemeim csorognak rajtad ringatva
Látva a Te imádni való alakod,
Oly közel jutunk egymáshoz,
Még ajkaink csókban fonódnak...
Ez az a bizonyos varázslatos Éji állapot. |
|
|
- július 24 2010 13:10:54
Szép, érzéki sorok!
Üdv, Feri |
- július 24 2010 15:02:17
iytop!
Nagyon szép szerelmes vers,igazán tetszik!
Gratulálok: Pircsi |
- július 24 2010 18:40:37
Gyönyörű! |
- július 24 2010 19:02:34
idillikus! |
- július 24 2010 22:43:13
Hát ezt aztán szépen körülírtad! |
- július 25 2010 10:57:16
Nagyon szép: Tibor  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. július 06. vasárnap,
Csaba napja van.
Holnap Appolónia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
