|
 Vendég: 2
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,197
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
Egy elfelejtett falevélre írtam ki sorokat
magamról,
Az utazó élet megállóiból óhajokat vettem,
S elaludtam egy felhőn, hol a Nap melegített,
A bekezdést kóstolgattam, a szerelmet cseppjeiben.
Villamosok zakatolva mentek, figyelmem mintha nyomná őket...
Egy újságból menetrendjüket néztem,
Kikiáltva az ABC kezdő betűit,
Mikor az árnyékból az elképzelt szerelmet észrevettem.
Ő nagy szívéből énekelte azt...
S az üres utcákról egy maroknyi szél Őt elrepítette,
Suttogva mondta: Egy álom,
Ajkára sok, színes virágszirmot rétegekben helyezve.
Álom volt, versszakokba téve...
S a pillanatok, hangjegyek az élet színpadán,
Sós íz egy késői meleg esőből,
Az ajkak halkan szóltak: Könnycseppek a horizont ablakán.
S elaludtam egy felhőn, a Nap melege elárasztott...
Írtam egy elfeledett falevélre sorokat belőlem,
Kóstolva a kezdést a szerelemből,
Az élet állomásaiból, s ily módon megihletett engemet. |
|
|
- augusztus 07 2010 21:43:56
iytop! Nagyon tetszett a versed!
Gratulálok ircsi |
- augusztus 07 2010 22:34:29
különös, szép vers, az utolsó versszak tetszett a legjobban.. |
- augusztus 08 2010 01:59:24
érdekesen szép! |
- augusztus 08 2010 15:48:25
Negyon jó vers, eredeti képekkel! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2020. február 25. kedd,
Géza napja van.
Holnap Edina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
