|
 Vendég: 28
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
Lehorgonyzott vad köröket látok az Univerzumban,
Az Idő öltözéke még ünnepies,
Ez a kép mosollyal van telve,
A zöld hatalmas kiterjedése uralkodóan hímzett.
Ez a természet...
Hasonló egy könyv fedeléhez: Titkot rejt alatta,
S az árnyékok reszketnek,
A Nap őket ott hagyta.
Hosszú befejezetlen meséknek tűnő hitrege,
Mi a sok időzónát az öntudat alá zárta,
Mint a boreális fény az éjben születendő
Levelekből, szirmokból van összeállva.
Semmi nincs mi megakadályozná repülésüket,
S érintjük a felhőket illatos esőben,
Minden kis cseppjét lecsókolom
Ajkaidról csillogó színűkben.
A Nap felkél a mozdulatlan boltíven...
Hallgatom a szerelmes gondolatot,
Vagy az első szökésem,
A fák világából hol mindent másképpen mutatott. |
|
|
- augusztus 09 2010 18:41:37
Nagyon érdekes verset írtál, gratulálok: Pircsi |
- augusztus 10 2010 10:32:26
szép és lágy... |
- augusztus 10 2010 12:12:36
Kedves Elemér! Nagy verset írtál, filozofikus töltettel, a kozmikus képektől szépen eljutva az ember legintimebb érzéséig. Formailag is nagyon tetszik! Gratulálok!
Üdv, Feri  |
- augusztus 10 2010 18:37:31
Jó volt olvasni, szép képek. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. május 27. szerda,
Hella napja van.
Holnap Emil, Csanád napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
