|
 Vendég: 8
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
Tépett ruhában, halálra sebezve,
magába roskadva üldögél a nyár,
az őszre, hulló levelekre,
mint megváltásra vár.
Könnyes szemmel nézi, kémleli a tájat,
hallgatja a csendet, ezt a mesét,
elfogadón várja, mint oly sokszor már,
hogy az enyészet eleméssze testét.
Nem pöröl, sorsát nem feszgeti,
élte sorát az idő egyengeti.
Temeti a tavaszt, virágos ágait,
az ölében fogant őszre bízza, legtitkosabb vágyait.
Kisded vadat, madarat nevelt,
érlelt gabonát, gyümölcsöt,
adott meleget, viharokat, jeget,
bánatot, örömöt, édes szőlőfürtöt.
Megöregedve, botját falnak támasztja,
erősödő gyermekét szabadra engedve,
büszkén nézi ivadékát, ki most vérét ontja,
mert este van a nyárnak s jön az ősz derengve. |
|
|
- augusztus 28 2010 17:25:19
hidalgó!
Ne izélj! Nem tudok sírni pedig most elbőgtem volna magam, olyan szép a versed!
Szívből gratulálok remekeltél!
Üdv ircsi  |
- augusztus 28 2010 21:50:16
Nagyon szép évszakbúcsúztatót írtál!
Szeretettel:Geot |
- augusztus 29 2010 07:53:40
Nagyon tetszik a versed.
Ilyen az életünk is.
Szeretettel:Mezso |
- augusztus 29 2010 10:38:31
Nyarunk, őszünk akár a természeté ilyen tépett és mégis szép.
Üdv. Pirike |
- augusztus 29 2010 18:39:55
Szép. |
- szeptember 01 2010 07:05:53
Nagyon szép metafora.
Maryam |
- szeptember 25 2010 08:16:21
Gyönyörű,mint a napsugár,a kéklő ég,
a napkelte és naplemente,édes szőlő,
mámor és szenvedés,csendesen hulló
falevél színei eggyé keverve gyönyörű
szint adva,aminek a neve Élet!
Szépet alkottál !
Csaba. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. április 18. szombat,
Andrea napja van.
Holnap Emma napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
