|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Veled vagyok minden percben,
Ott leszek álmodban, fejedben,
Emlékezz szörnyű tettedre,
Méhedből kitépve, érző lelkemet
Emberi testemet.
Véredből tápláltál, még sem sajnáltál,
Jövőmet dobtad el gondolatlan,
Néma sikolyom tépje a lelkedet
Nem értem miért nem születhettem,
Átsírt éjszakák kísérnek téged,
Álmodban újra átéled,
Amik őrületbe kergetnek.
Emlékem mindig veled lesz,
Hogy soha ne tedd ezt,
Egy még becsüld meg,
Kaphatsz esélyt mindenre.
|
|
|
- szeptember 05 2010 08:47:30
Valóban megrázó a versed! Néha sajnos kényszerhelyzetben az ember kénytelen akarata ellen dönteni! |
- szeptember 05 2010 09:03:58
fájdalom ...hiány....vágy......
grat... |
- szeptember 05 2010 18:47:31
Döbbenetes! Minden sora egy ütés, bár Geottal egyetértve, nem minden abortuszra kényszerülő érdemli meg.
Nem szoktam ilyet írni,de az utolsó két sor kicsit zavaros.
Gratula! |
- szeptember 06 2010 07:42:53
Engem sziven ütött a versed,lúdbőrős lettem tőle.
Amikor annyiféle képpen lehet védekezni.de biztos nagyon nyomos oka lehet az ilyen döntésnek.
Szeretettel,Mezso |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. szeptember 17. szerda,
Zsófia napja van.
Holnap Diána napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
