|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,182
Nem aktiváltak: 0
|
|
Nem vagyok én más csak egy ember az éjben
csendben egyedül, talpig reményben...
Reményben és mégis...sajnos mégis gyászban
Kóborlok egyedül ebben a világban.
Ha szívem egyszer sólyomszárnyra kelne
Az ég kékjével egyszer egybekelne
Tanításul egyszer...egyszer szólnék a szélnek
Hogy nem árthat többé annak a reménynek.
Nem tudok más lenni... csak egyetlen lélek.
Szárnyakat adva egyszer egy reménynek.
Hagyva odafent...fent...fent a magas égen
Reményekkel telve, és mégiscsak ébren! |
|
|
- szeptember 05 2010 06:23:29
Nagyon szépen fogalmaztad meg! A remény az mindig él!
Szeretettel:Vali. |
- szeptember 05 2010 08:41:02
tetszik...elgondolkodtat..../de az "egy" túl sok..nem?/...
gratulálok....jó volt olvasni.. |
- szeptember 05 2010 08:58:11
Nagyon szép ! Amíg él él a remény,addig jó! Az "egy" a magányt,az egyedüllétet,az egyszer pedig a határozatlan időt jeleníti meg-nem?
Gondolom én!
Szeretettel:Geot |
- szeptember 07 2010 17:53:19
Csodaszép. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2019. január 21. hétfő,
Ágnes napja van.
Holnap Vince napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
