|
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
Mint az aranymosók
úgy mosdattam én is
minden iszapos szót,
szívem medrében verdestek
a leszakadt partok,
és mindent elsodort a víz…
Mára már
csak az aranyló-szavak
maradtak!
mint kiterített
hófehér posztódarabkák,
az emlékezés egét bélelem vele,
de az éj
csak úgy tódul rám,
szétgurult koromsötét gyöngyeivel
feledést terítve a jelenre…
Feltámadva - holtan
még hallom
az éjszaka érdes lélegzetét,
amint szív-nehéz percekre
a szív már nem felel…
de körbeállnak köröttem
a hajnalok
és amint a hegyről
a völgy ölébe jutok
- tudom…
egyszer minden lélek
visszatér utamon … |
|
|
- szeptember 12 2010 12:56:11
Különleges hasonlatból bontottad ki a versedet, érzem minden szavad...
Maryam  |
- szeptember 12 2010 14:43:29
testestül lelkestül ITT VAGY :-) |
- szeptember 12 2010 17:09:19
Régen láttalak Ircsikém, öröm volt olvasni. |
- szeptember 12 2010 20:30:39
Érdekes versedhez gratulálok ircsi |
- szeptember 13 2010 00:41:54
Köszönöm! |
- szeptember 13 2010 05:01:50
Szép,gratulálok!!! |
- szeptember 13 2010 08:23:54
Egyetlen nagyívű gondolat számtalan költői képbe zárva,
ez csodaszép!.. Különleges képeid előtt mindig, így most is fejet hajtok.
Szeretettel, Zsanna |
- szeptember 13 2010 11:08:19
Kedves Ircsi, hiányoltuk szép verseidet, örülünk, hogy újra itt vagy. Nagyon tetszik ez a munkád is!
Szeretettel Feri |
- szeptember 13 2010 14:56:33
Marianna, Zsanna, Feri - nagyon köszönöm! |
- szeptember 13 2010 15:29:46
Különleges,szép versedhez szeretettel gratulálok:Geot |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. november 17. hétfő,
Hortenzia, Gergő napja van.
Holnap Jenő napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
