|
 Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,197
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
A parkban, hol a csend csillog,
Az Ősz beköszöntött.
Még ma is hallom a titokzatos vágyakat,
De hiába:
A rózsák meghalnak,
Az álmok hazudnak...
A hideg, ólom cseppet szitál.
S így úriasan jár előttünk az Ősz,
Füstkalapja tompítja a fényt
Hullámokban,
Kiemelkedő hangja súgja:
A rózsák meghalnak,
Az álmok olykor hazuggá válnak.
Az Ősz elvett tőlem,
Elvitt magányos álmába,
A vágyó könnyek,
Gyöngycseppek.
A rózsák meghalnak,
S az álmok hazudnak e valóságban. |
|
|
- szeptember 28 2010 18:41:46
Kedves Elemér!
Bár versed őszi költemény, mégis valahogy sokkal több.
És az teszi oly különlegessé.
üdv:gufi |
- szeptember 28 2010 20:06:37
iytop!
Látod én is így jártam!
Szépen összefoglaltad Őszi versedben!
Üdv, grat ircsi |
- szeptember 28 2010 21:29:54
Nagyon szép verset írtál! Az ismétlések nyomatékosítják a mondanivalót: a rózsák meghalnak,az álmok hazudnak!
Ez érdekes kérdés: "S az álmok hazudnak.e a valóságban. Meg kell fejtenem!!
Szeretettel:Geot |
- szeptember 29 2010 05:58:14
Érdekes, szép párhuzamok.
Ágota |
- szeptember 29 2010 08:23:43
Szép, de nagyon szomorú.. Azért nem vész el minden az ősszel.., lesz még feltámadás
Szeretettel, Zsanna |
- szeptember 29 2010 19:25:00
Kedves iytop,
kétszeres elmúlás szép csokorba szedve.
Szeretettel gratulálok: Radmila |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2020. február 22. szombat,
Gerzson napja van.
Holnap Alfréd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
