|
 Vendég: 2
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,219
|
|
S álmaiddal aludni fogsz majd az öröklétben,
Ünnepkor nem lesz ki gyengédséggel átölel,
Legalább egy gyertyát gyújtson sírhelyeden,
S egy könnyet ejtsen, virággal kezében.
Napkeltekor néked fognak csiripelni a magányos madarak,
Ott a fekete kereszted ágán ?
S a fűben borúsan a szél csak szalad,
Mindent mondva, csak értsd a szavát nyitott vitorláján.
Életünk bús, komor és mocsokkal van telve,
Azért más generációk is követni fognak minket,
A sötétség feledésén majd emlékeznek arcodra
S lelkükben a fájdalom magát kitombolja.
Jaj és földdé lesznek azok is kik elfeledtek,
És megrezdülsz a sírban, majd mikor az új élet hív,
Szemeidből az Isteni harmat kicsepeg,
S örök helyeden a Tavasz összes virága virít. |
|
|
- október 04 2010 09:28:50
iytop!
Nagyon megható verset írtál, becs-szó, nyeltem a könnyeimet, mert sírni már nem tudok!
Szeretettel ircsi |
- október 04 2010 12:52:43
Komoly gondolatok, egy kis előzetes halottak napjára.
Üdv, Feri |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. január 07. szerda,
Attila, Ramóna napja van.
Holnap Gyöngyvér, Keve napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
