|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,227
|
|
Házamnak ablakai reszketve nyögnek,
A széltől olyan viharos most odakint,
S hogy ordít, fütyül a kéményben,
Egyedül vagyok és oly hideg van itt.
Ó Istenem, ilyenkor juttatsz eszembe mindent!
A kis Angyalt, mely törött szárnyaival leesett,
Nem segített senki sem rajta és ...
Ott hagyták, mint egy ismeretlent.
Meleg párát fújt kis kezeibe,
Nem járt utcákon eltévedt,
Senki sincs ki ügyeljen reá,
Figyelt nem kérdezett, csak az Égre felnézett. |
|
|
- október 04 2010 18:43:09
Nagyon szép,de versed olvasása közben úgy érzem megszakad a szívem a szomorúságtól!
Szeretettel:Geot |
- október 04 2010 20:27:43
iytop!
szép kis megható versed nagyon jól sikerült!
Gratulálok ircsi |
- október 05 2010 08:12:28
Szia iytop!
B aromi jól át tudod adni az érzéseket, mint ebben az esetben is és mellé még a képet is.
Rettenetesen jól megírtad. Hát, nem egyszer de nem is kétszer és háromszor olvastam el, hanem sokkal többször. Zseniális, ja: 2. vsz. 2. sorától teljesen elfelejtettem hogy fázom.
Grt.  Sancho |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 03. csütörtök,
Hilda napja van.
Holnap Rozália napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
