Magas, zöld fal, amely körül vesz
S halkan zeng? dal,mit a szívem keres.
Számomra a remény, meghalt rég
S egy múló fény, mely a szememben ég.
Érzem a szelet, hogy fúj köröttem
Látom a szemet, ahogy elnéz mellettem.
Nem értem mivé lett a világ
Miért nem hagyunk mindent möggöttünk hát?
Mindig ugyanaz a nap jön el
S a tehetetlenség üldöz el.
Mellettük élni nem merek
Mert félek, s tudom milyenek az emberek.
denes - október 25 2007 10:45:28
Csalódott hangú a versed és reményvesztett, mert nem találod meg az emberek között azt és azokat, akik melletted állnának a nehéz napokon.
