|
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,217
|
|
A levelek az Ősszel leesnek,
S mintha messzi kertből jöttek volna,
Esésük himbálózó, mozgásuk egy tagadás...
A földre kerülni nem akarnak.
A csillagok mellől eshettek egyedül,
S a földön a szél Őket kábítja,
Kavarja, vallatja s nem érti...
Mégis Őket ide mily csoda akarja.
Úgy dél tájt... Vasárnap gyermekemmel kint voltam a parkban,
Az áldott hangtalanul vadgesztenyét szedett,
Míg Én egy padon ülve az Eget kémleltem,
Mellettem egy diófát észrevettem.
Gyümölcse kilógott a zöldes, barnás héjból,
S készen, készen állott, hogy a földre essen.
Gyorsabb volt gondolatomnál,
Kivetkőzött héjából,
Becsukott szemmel, koppanással a ... földön leltem.
Nem törte össze magát a dió,
Matildom ! Hívom lányomat hozzám:
Figyeld csak, hogy mi esett ide...
Kis kezébe fogta s egy kővel egy nagy ütést mért rá.
A dió ketté tört... belsejét megette,
S a héját a szemetes kosárba koppanással tette. |
|
|
- október 17 2010 18:32:28
iytop!
Kedves veredhez gratulálok!
A gyerekek mindig szerették felzedni szép fényes gesztenyéket, de a diót pláne, mert azt meg is lehet enni!
üdv ircsi |
- október 17 2010 18:42:15
Kedves sorok!
Ágota |
- október 17 2010 20:46:42
Szép kis pillanatkép!
Szeretettel:Geot |
- október 17 2010 22:25:21
idill(i) |
- október 18 2010 12:48:51
Aranyos, lélekmelegítő!
Üdv, Feri |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. október 23. csütörtök,
Köztárs. napja, Gyöngyi napja van.
Holnap Salamon napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
