|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
A Nap utolsó sugarai arannyal szövik át a horizontot,
S az enyészet bús, fekete felhői sötétté varázsolják mindazt, ami boldog.
A bánat, mint megannyi fekete lepel, elfed minden csillagot,
S az utamat, mely a boldogság felé vezet, nem látom.
Hallom még a kinti világ élettel teli zajait,
De tompa agyam ebből már nem tud felfogni semmit.
A kegyelmet nem ismerő, enyészetnek ocsmány férge
Rágja, vájja ki minden létező érzékszervem.
A szemem már nem látja, mi szívemet boldogítja,
S nincs szív, mely a boldogságot feldolgozza.
De az agy sincs már meg teljesen, csak tompán érzékeli a világot,
Tulajdonosa már nem is érzékeli a légkört mérgező bánatot.
Az enyészet lassanként tompít, pusztít el mindent,
Ami egy kicsit is hasonlítana az emberi létre,
Már nincs semmi, csak az éjfekete éjjel,
S a fájdalom, mi talán sosem múlik el.
Búcsúzunk a jótól, a széptől, az egész világtól,
S elalszunk... és sosem ébredünk az örökös álomból.
(Tóth Evelin- 2010. eleje) |
|
|
- november 22 2010 17:37:42
Evelin!
Szépet írtál, gratulálok ircsi  |
- november 22 2010 17:58:41
Köszönöm Pircsi |
- november 22 2010 18:14:24
Kedves Evelin!
Igaz, egy végtelen sötét korban élünk, ahol fogy az élet és sok a rossz dolog.. Nagyon szépen lefestetted, ahogy az embert még a szíve is elhagyja..- ez a legmélyebb pont.. De ha hinni tudnál? Jézust is feltámasztotta Isten a halálból Ezért kellene hinnünk, mert egyetlen reményünk az Isten kegyelme, amely legjobban a legnagyobb sötétségben tud megmutatkozni.. Remélem, nem haragszol! Kicsi térítő "dumám" csak reményt akart ébreszteni
Szeretettel, Zsanna |
- november 22 2010 20:15:38
Kedves Zsanna!
Egyáltalán nem haragszom, sőt! Nagyon jól estek a szavaid, rendkívül szép, ahogy beszélsz Istenről és Jézusról! Tudod, ez a vers életemnek olyan szakaszában készült, ahol ott volt velem Isten, viszont rettenetesen el voltam szomorodva, és nálam ez egy egész verscikluson keresztül végigkövethető. Nagyon nagy hatást gyakorolt rám egy rendkívüli barátom elhidegülése, elvesztése... Ez megihletett, és sajnos ilyen mélységekig el tudtam menni. Rettenetes volt őszintén.. Furcsa, hogy egy általában élet vidám, állandóan mosolygós (mindenki ezt mondja ) lányból szavak tudtak előjönni. De, teszem hozzá, hálás vagyok mindezért az Úrnak, hiszen annyi, de annyi mindent tanultam, amit talán máshogy soha sem.
Sajnos, minden ember életében vannak ilyen időszakok... De hiszem, hogy ilyenkor velem az Úr.., úgy ahogy mindenki mással. És most itt vagyok, irulok, virulok...(:
Köszönöm neked azt a kis térítő "dumád"(:
Evelin |
- november 22 2010 20:17:57
jav. *lányból ilyen szavak tudtak előjönni
a manóba |
- november 22 2010 22:01:08
Persze, ez így van, kedves Mist.(: |
- november 23 2010 14:41:59
Nagyon szép verset írtál! Még fiatal vagy és rájössz,hogy valóban vannak nehéz időszakok az ember életében,de mindig reménykedni kell!
Szeretettel:Geot |
- november 24 2010 17:49:15
Köszönöm Geot!(: |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. szeptember 18. csütörtök,
Diána napja van.
Holnap Vilhelmina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
