Én adtam magam, és magamból is oly sokat
s mégis én találtam szívem helyén roncsokat
Magamba szívtam szavaid, és vigyáztam minden árnyadat
ha madárként zuhantál a földre, én ápoltam szárnyadat
Szívet adtam szerelmedért és elhittem hogy ez úgy is van
ha csalódnom kellett volna miattad, magamnak is hazudtam
Úgy ?riztem minden álmod, ne legyen kétség el?tted
s mégis te voltál az aki él? szívem megölted
Egy kiégett testben kerestem, azt mi -hittem- kell nekem
vágy voltál csupán te is, kit úgy véltem hogy szerettem
Érzelmek nélkül bújtam ágyba, ez már többször megesett
de rájöttem hogy Szerelmet és nem szeret?t keresek
denes - november 01 2007 06:37:49
Ez egy út, amin mindannyian végig megyünk, a tapasztalat szerzés útja, ami csalódásokkal is ki van kövezve.
Versed kicsit kiábrándult, de szép, önmagadnak magyarázó, tiszta szavakkal van tele.
