|
 Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,183
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
Azt hittem alszik.
Alacsonyan álló
téli nap szikrázott
a fehér takarón.
Vártam sokáig az ágya mellett,
míg szemét kinyitotta.
Mosolygott.
Még itt vagyok, mondta halkan,
csak éppen haldoklom.
Kezemet kereste
tétova érintéssel,
Ne félj,
majd üzenek |
|
|
- december 21 2010 09:33:47
Szomorú és Szép! |
- december 21 2010 09:34:39
Fájdalmasan szép és átéltem én is ezt...
szeretettel üdvözöllek
mamuszka |
- december 21 2010 10:10:43
Kedves Inszeminátor,
szomorúan szép lelki érintés.
Szeretettel gratulálok: Radmila |
- december 21 2010 10:34:03
Kedves Inszeminátor!
Versed mint mindíg, most is érzékien sejtelmes.
üdv:gufi |
- december 21 2010 12:36:38
Ngyon szomorú, de meghatóan szép veret írtál!
Háromszor kereztülmentem ilyen trgédián!
Meg tudlak érteni!
gratulálok: Pircsi |
- december 21 2010 13:58:32
Ehhez nem is megértés kell.
Az egyéni kifejezés módod az utolsó lélegzetet tárta elénk!
Gratulálok.
Szeretettel Joli |
- december 21 2010 18:44:15
Meghatóan szép! Gratulálok!
Zsanna |
- december 22 2010 09:50:33
szívszorító,szép.. |
- december 22 2010 13:26:36
Tudod, hogy ez a vers mennyit adott most nekem? Szeretem verseid, írásaid..
"Még itt vagyok, mondta halkan,
csak éppen haldoklom."
itt nem tudtam szólni... |
- december 22 2010 13:57:19
Köszönet mindenkinek, Breton Izabellának is! |
- december 22 2010 15:46:35
Libabőrös a hátam. Megható, de nagyon. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2019. január 24. csütörtök,
Timót napja van.
Holnap Pál napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
