|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,198
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
A hidegtől védem magam... a reménnyel,
Úgy ahogy egy kályhát borítanak mázas cseréppel
S a domborzatainak menyasszonya a tűz,
A Télben, mindig csak mellette ülsz.
Nyár melegében kérlek ne érints,
Akkor még semmit nem fogsz még érteni,
Asszonyom, kisasszony ...
A hideget fogom még tartani.
Inkább jöjjetek mikor senki se jön,
S már a lábak sem léteznek,
De legjobban szeretném... mikor vak leszek,
Gyertek hozzátok el a fényt, a tüzet, csak így létezhetek. |
|
|
- február 03 2011 17:29:04
Egészében, hangvételében, mondanivalójában, ötletességében, nekem kitűnő.
Ebből több sort is kiemelhetnék, mindjárt a legelső sor és főleg az utolsó.
Szeretettel Joli |
- február 03 2011 17:47:17
Elemér,
egy jó cserépkályha
sokat ér.
Komolyra fordítva a szót bónagyon jó vers.
üdv NDI   |
- február 03 2011 20:42:02
bónagyon = jó nagyon |
- február 04 2011 06:36:19
Bölcs gondolatok.
Ágota |
- február 04 2011 12:45:19
Szép allegória!
Üdv, Feri |
- február 04 2011 14:42:31
Szépen megszemélyesítetted, aranyos gondolatok. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2020. március 28. szombat,
Gedeon napja van.
Holnap Auguszta napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
