|
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
Hívogat,
Halk hangon hívogat,
Magához a magasztos mindenség.
Oh, igen. Ez az, amire oly’ vártam nagyon rég.
Megyek,
Megyek, mint akit bűvöletbe ejtett
Egy titokzatos dal. Magával ragad, megállni
Nem enged, kezével jelzi: Nincs mit várni.
Látom,
Látom Őt a mennyei trónusán,
Ül és vár, robosztus karjait kitárván
Vár reám, s mindenkire, ki az Ő útján járni kíván.
Nevetek,
Nevetek, mert boldog vagyok,
Hogy Őfelé tarthatok, hogy úton vagyok.
Tudom, jól tudom, hogy az Ő szeretete most már a célom.
Érzem,
Hogy már közel a cél,
S nem hiába remél ezen emberi szív,
Mely bennem dobog, melyet Tőle kaptam egykoron.
Itt vagyok,
Már majdnem célba értem,
Már nincs mitől félnem, egyedül már nem vagyok
Hiszen Ő itt van bennem, és én Őbenne vagyok.
Míg világ a világ.
(Tóth Evelin,2011. február 24.) |
|
|
- március 05 2011 16:36:54
Kedves Evelin!
Milyen nagyon szépen leírtad, ahogy az ember visszaadja lelkét a Teremtőjének!
"Oh, igen. Ez az, amire oly’ vártam nagyon rég.
Nos, ebben a mondatban két kót meg lehetne cserélni, hogy magyarosabban hangozzék:
"Oh, igen Ez az, amire vártam oly' nagyon rég. (Olyan régóta).
Egyetértesz?
Egyébként nagyon tetszik!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- március 05 2011 20:09:41
Kedves Evelin!
Zsuzsannával egyetértek, de mindenképpen kolosszális, ragyogó a versed.
Szeretettel gratulálok: Tara |
- március 06 2011 19:22:21
Köszönöm az észrevételt, kedves Zsuzsanna Tényleg magyarosabb lenne, de szerintem nem igen fogom visszaváltoztatni.. Ritkán változtatok a már véglegesítettnek nyilvánított verseken. Nem tudom, hogy ezzel csak én vagyok-e így..
És köszönöm Neked is, Tara, nagyon jól esett a véleményed Ez az egyik legfontosabb versem.. Vagyis én annak tekintem. Szóval.. köszönöm |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. december 04. csütörtök,
Barbara, Borbála napja van.
Holnap Vilma napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
