|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,186
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
Nem szól a Hang, mely mindig biztatott,
sötét éjszakákon utat mutatott,
téli hidegben átölelt lágyan,
lázas betegségben csillapított lázat.
Nem szól a Hang, mely simogatta fülem,
botladozó lépteimre őrzőn, féltőn ügyelt,
biztatta lelkemet, mosolyt csalt arcomra,
uszályon úsztatott tengerkék habokban.
Nem szól a Hang, melyre most szomjazom,
hiányzik számomra a melegség, oltalom.
Nem szól, talán csak én nem hallom,
de szívemben hiánya fájdalmasan sajog. |
|
|
- március 13 2011 09:13:23
Fájdalmadat szép sorokba rendezted, gratulálok!
Szeretettel: Évi. |
- március 13 2011 12:22:45
Kedves Amerin!
Nagyon szép és megható a versed. A szép szavak, a bíztatás minden gyermeknek hiányzik. Akár kicsi, akár felnőtt.
Minden korban igényeljük, de sajnos, nem mindig kapjuk meg.
Boldog ember az, akinek mindig csak szép szavak jutottak, és ezzel együtt nagyobb a hiánya is, ha már nicsenek tovább!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- március 13 2011 21:27:55
Szomorú és nagyon szép a versed... A szerető szó és hang valóban szükséges, de itt konkrétan gondoltál valakire? mert nekem önkéntelenül is Édesanyád személye jött elém, de lehet, hogy nagyon mellé nyúltam
Szép versedhez szeretettel gratulálok! Zsanna |
- március 15 2011 08:53:55
Köszönöm, hogy olvastatok.
bZsanna, kérdésedre válaszolva: úgy gondolom egész életünk folyamában olyan gondoskodó szeretetre vágyunk, amit szüleinktől kaptunk. Éveink során több helyről is érkezik ebből egy kicsi, mindig mástól, s időnként ezek a "hangok" eltűnnek mellőlünk.
Ennek a hiányát öntöttem szavakba.
Szeretettel: amerin |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2019. április 23. kedd,
Béla napja van.
Holnap György napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
