|
 Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,202
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
Mikor az agyagból a fájdalom múlni kezd...
S a lelki fájdalmak is, ha vannak,
Ő ahogy aludt a levegő felsóhajtott.
Istenem ! A ravatalon annyi békés szót a koszorúkra feljegyeztek.
Fejénél Én álltam szótlan,
S a gondolatom homlokát simogatta,
Gyermekéveim felelevenedtek előttem,
A házunkban Idest mozogni láttam a kis kék ruhájában.
S a házunk ablakából jól láttam a kántálókat,
Fülembe súgta: Jézus megszületett !
S a szemeim fénye alól Ő kicsúszott,
Figyeltük a Napfelkeltét és a fülembe fonta mondatát: Elmegyek.
Lágy, szelíd mosolya kutam vizét felkavarta,
S mint egy csillag zuhanni kezdett a mélybe,
Nyugodtan aludj Ides, suttogtam...
Szorítottam a kezét és sírtam emlékére. |
|
|
- március 22 2011 16:25:40
Gyönyörű.
Gratulálok.
Ágota |
- március 22 2011 18:13:17
Kedves Elemér, mélyen megérintett versed.
Szeretettel gratulálok: Radmila |
- március 22 2011 18:21:58
Nagyon fájó. Szép vers... |
- március 22 2011 21:44:31
Gyönyörű,fájdalmas,megható a versed és egyben nagyon különleges is számomra!
Szeretettel:Geot  |
- március 23 2011 08:20:44
Szia iytop!
Káprázatos kezdés, nagyon komolyan felépített mondanivaló. Ides szó használata pedig egyenesen szívbemarkoló.
Meghatódtam.
Grt. Sancho |
- március 23 2011 08:48:14
Szépséges. |
- március 23 2011 08:48:14
Szépséges. |
- március 23 2011 16:42:07
Megrendítően szép!
Üdv, Feri |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2021. március 03. szerda,
Kornélia napja van.
Holnap Kázmér napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
