|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,191
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
Csak egy kósza érzés sok elnyomott álom
Az elme bomlott, neki nincs párja a világon
Azt hitte talán feledi, de csak róla gondol
Most a lelke tombol és szíve kitörni készül
Ó te sors hát miért kínzod, ezt adod részül?
Id?vel sorsával megbékül, s könnyet hullat
Az id? ápol, a feledés majd nyugtat
S ha eszébe jut, csak a homályra emlékszik
Meg az édes mosolyára, ártatlan szemére
Hogy érte forrt, buzgott vére, hogy kedvelte
S talán szerette, szíve mélyére temette
Hogy nevét remegve emelte a szájára
Ez jelentett mindent számára, csak azért élt
Szívével remélt, szemével beszélt, s eszével feledett
Rég eltemetett ott mindent, elásta oly mélyre
Hogy nem emlékszik sem jóra sem szépre
Sem a nevetésre, se a haragra, se a t?zre
Csak a tátongó ?rre mi betölti hiányát
Mi elnyomja lüktet? szívének vágyát
S ezt nem enyhítheti semmi, nem csillapítja lázát
Mert a fiú ébren alussza, s látja álmát...
Az elme négy fal közé, sz?k szobába zárva
Nincs már többé reménye, nincsen többé álma
Csak egy vágya kilépni az ajtón, s örökre távozni
Az emberi testb?l egyszersmind lélekké változni
Ó mintha az oly könny? lenne, az a megváltás
Mert nem érdekli már ?t rajta kívül semmi más
Nem vitás valami elveszett, és ez még csak a kezdet
Egy k?hajítás volt és itt a végzet, kilépett ? végzett vele
És az elmúlás szele simogatja barázdált arcát,
Letette a kardot, letette már a pajzsát, megvívta a harcát
De vesztett nem így akarta de ez lett bel?le
Most áll csak mereng a jöv?re nézve, néha a múltba tekintve
S ez a méreg, mert azt hitte ez nem hat a szívére
Most már nyugovóra térve megveti bánatának ágyát
Emlékeib?l fon feje alá párnát így alussza mély álmát
Szájj már te lélek, gyerünk menny innen messze
Nem szeretnek, csak a sírod ásod
Nincs itt maradásod de valahol szebb lesz hidd el
A reménnyel a hittel már itt nem sokra mész
Azt megette a penész, elnyelte az enyészet
Felejtsük el, felejtsük el az egészet... |
|
|
- november 19 2007 00:07:54
Úgy látszik, ma több szomorú, zaklatott hangulatú vers is várja az olvasót...
Azért, ha der?sebb, békésebb órák jönnek, símogasd át kicsit ezt a verset...
Ez a mondatot nem biztos, hogy ugyanígy írnád le nyugalomban is:
"Szájj már te lélek, gyerünk menny innen messze"
Sajnálom, de ez most nem nyerte el a tetszésemet.  |
- november 19 2007 19:29:32
nagyon zaklatott aversed hangulatában és folyamatában is!
Biztos nehéz pillanatokban íródott. Egy szerelmi bánat nem éri meg mindent feladni!
De ez a vers medér némi csiszilást, hidd el.
Fel a fejjel jönnek még szépnapok. Bízz, hogy biztathass!
Szeretettel: Marika |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2019. szeptember 16. hétfő,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
