|
 Vendég: 2
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,201
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
Fáj a gondolat...
Fáj a gondolat mit a magány szült
A belső zűrzavart, a mérhetetlen űrt
Éjszaka csak zakatol a lélek
Mely szüntlen ordít az életért
Fájó emlék némi álomkép
Mit örökké a szívbe vésték
Kik oly felelőtlenül dobtak el
S most sincs, senki ki szívből megölel
Keresem az igaz társat
De itt mindenki csak lázad
A saját életét félti
Ahelyett hogy merne remélni
Beszűkült világnézetek
Gyarlók lettek az emberek
Nem kérek senkitől semmit
Csak egy életen át valakit
Ki elfogadja, ami vagyok
S nem kell rettegve váron a holnapot
A szép világ mit álmodtam
Most tehetetlenül hever a porban
De eljön még a szép remény
Mert van bennem sok erény
S lesz, ki értékeli ezt bennem
Hagyatok, kérlek megpihennem |
|
|
- április 15 2011 10:49:13
Szép kívámság.
Szeretettel gratulálok: Radmila |
- április 15 2011 18:29:07
Hű de ismerős vers. Szép lett nagyon! |
- április 15 2011 19:20:24
Fájó gondolatod jó verset szűlt!
Szeretettel olvastalak:fava |
- április 15 2011 21:01:20
Köszi mindenkinek 
ÜDVÖZLETTEL:
bizkit |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2020. december 05. szombat,
Vilma napja van.
Holnap Miklós napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
